Gyalogtúra útvonalak

Kedves Látogató!

Az Őrségi Nemzeti Park szívében fekvő Őrszem Fogadó környéke természeti és kulturális értékekben rendkívül gazdag. Az aktív turizmus kedvelői számára az Őrszem Fogadó ideális kiindulási pont, ahonnan számos irányban elindulhat az érdeklődő túrázó. Az alábbiakban olyan gyalogos túraútvonalakat ajánlunk a figyelmébe, amelyeket bejárva megismerheti az Őrség falvainak a kincseit. Az útvonalak általában a hivatalos túrajelzésekkel ellátott útvonalakon haladnak, azokat kötik össze. A túra megtételéhez szükséges idő kiszámításakor egy 4 km/órás menetsebességet becsültünk. Élményekben gazdag, kellemes túrázást kívánunk!

1. útvonal: „Patak partján, meder nyomán”

Apátistvánfalva - Zsidahegy - Zsida - Hársas-tó - Farkasfa - Apátistvánfalva
Táv: 25,8 km
Időtartam: 9 óra

Az Apátistvánfalváról induló, és oda érkező túra mottójául azért választottuk Reményik Sándor szavait, mert az út során érintjük a Zsida-, a Hársas-, a Háromházi- és a Kis-patakot is, s a Hársas-tónál megpihenhet a Kedves Túrázó! Az Őrség különleges értékei közé tartozik a több száz forrás és a több tucat kisebb-nagyobb patak környezetében kialakult lápok, láprétek, nedves kaszálók. Az út során ezeket a vízhez kötött társulásokat figyelhetőek meg. A vízjárta, természetes állapotú területek mocsár- és láprétjeinek ritka növényei a kosborok, a szibériai nőszirom, a csillagos nárcisz, a gyapjúsás és a sárgaliliom is. Féltve őrzött, igazi szenzációt jelentenek a tőzegmohás élőhelyek – rétek és dagadólápok, amelyeknek a társulásait tíz tőzegmohafaj alkotja. A láprétek mellett a ritka és értékes lepkék képezik a térség egyik meghatározó turisztikai vonzerejét. Olyan ritka fajokkal találkozhat az út során, mint a lápi tarkalepke, a narancslepke, a szenderek és a szövőlepkék több faja. A patakok felső folyásában még mindig körülbelül száz tegzesfaj lárvája él. Az őrségi vizek a környezet tisztaságára érzékeny halfajok számára biztosítanak túlélési esélyt. Ha szerencsés, akkor sebes pisztrángot, fürge csellét vagy akár réti csíkot is megpillanthat a habokban. A patakparton gyakori a sárgahasú unka, az alpesi gőte és a foltos szalamandra is. A nagyobb vízfolyások mentén vidra is előfordul. 
A túra során két szakrális emléket, az apátistvánfalvai templomot és a farkasfai haranglábat is megtekintheti. Az 1785-90 között épült apátistvánfalvai Harding Szent István-templom a mai napig használt barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely. A templom falai két méter vastagok; a torony 37 méter magas, hat ablaka van. A monumentális épület kétezer ember befogadására alkalmas, a szentgotthárdi barokk templom után ez a második legnagyobb kegyhely a Vendvidéken. Farkasfa belsőszeri részén áll a különleges formájú "félszoknyás" stílusban épített régi harangláb. A 2000-ben épült a Szent Anna-templom szintén a falu nevezetessége.

2. útvonal: „Őrségi mozaik”

Őriszentpéter - Szalafő-Pityerszer - Szalafő-Felsőszer - Kondorfa - Barkás-tó - Ispánk - Őriszentpéter
Táv: 33 km
Időtartam: 8 óra

Mint azt a túra – általunk adott – fantázianeve is mutatja, mélyebb betekintést enged az Őrség természeti és építészeti értékeibe, az egyes nevezetességeken keresztül. A mintegy 8 órás túra első állomása Őriszentpéter. Itt, a szerek között barangolva, olyan építészeti emlékeket csodálhat meg a kedves Látogató, mint a híres Árpád-kori műemlék templom, a 16. századi téglaégető és a régi sökfás temető. A séta során az Őrség természeti kincseiben is gyönyörködhetünk, amelyeket tematikusan a Rezgőnyár tanösvény és az Őrségi Nemzeti Park Csörgőalma gyümölcsöskertje mutatnak be. A Szala patak hídján átkelve, a Szala menti tanösvényen járva jutunk el sétánk következő állomására, Szalafőre. A kis község központjában, a Templomszeren található az egykori jégverem, a hősi emlékmű, a szalafői életfa és a református templom. Pár lépéssel arrébb található az Őrségi Tejüzem, amelynek teraszablakán keresztül betekintést nyerhet a legkorszerűbb technológiával történő sajtgyártás folyamatába. A megfáradt és megéhezett kirándulót mindig szeretettel várjuk az Őrszem Fogadóban egy pohár frissítőre és tejtermék kóstolóra (előzetes egyeztetés alapján). A rövid pihenő után a kirándulás – a pacsirtáról elnevezett – Pityerszerre vezet, ahol kihagyhatatlan nevezetesség az Őrség építészetét és településszerkezetét bemutató népi műemlék-együttes. Innen a séta a Felsőszerről a Papszerre, a Lugas-patak völgyének kanyarulatában és dombokon (Nagysári-hegy, Máli-hegy) visz keresztül, át a Bárkás-tóhoz, onnan pedig Ispánkra. A Nyugati-, majd a Keletiszeren át már visszafelé indul Őriszentpéterre, ahol az Alszeren ér véget az út.

3. útvonal: „Szerről-szerre, dombról völgybe”

Őriszentpéter - Ispánk - Lugos patak völgye - Kondorfa - Szalafő - Őriszentpéter
Táv: 25 km
Időtartam: 7 óra

Az Őrségben sajátos formában valósul meg a táj és az építészet harmóniája. A szelíden hullámzó őrségi táj dombtetőire, még a honfoglalás korában ide telepített szabadalmas őrállók építettek néhány házból álló településrészeket, az ún. szereket. Ez a tájba illeszkedő településszerkezet és építészeti stílus mind a mai napig fennmaradt, élő hagyomány az Őrségben. A „Szerről-szerre, dombról völgyre” fantázianevű túra célja, hogy egy általános, összbenyomást adjon az őrségi tájról. Tehát ez a túra abban különbözik az „Őrségi mozaiktól”, hogy amíg ott célirányosan is felkeresik az egyes nevezetességeket, addig a „szerről szerre” túrán az Őrség természeti kincseiről kap a Túrázó egy átfogó képet, valamint megtekintheti a szeres településszerkezet ősi mintáját Pityerszeren, és átsétálhat Őriszentpéter, Ispánk, Kondorfa és Szalafő máig élő szerein, betekintve a portákra. Ispánkon egy percet elidőzve átérezheti a hely szellemét, ugyanis az őrségiek szerint Ispánk „a világ közepe”.

4. útvonal: „Határon innen, az Őrségen túl”

Kétvölgy - Kakas-domb - Hampó-völgy - Hármashatár - Hampó-völgy-János-hegy - Kétvölgy
Táv: 25 km
Időtartam: 8 óra

A túra során a Vendvidéken barangolhat a Kedves Vendég, amely az Őrségtől nyugatra, a határ mentén fekszik. Az Őrségtől abban különbözik, hogy lakói jobbágysorban éltek (a kiváltásos szabadalmas őrállókkal ellentétben), s szerek helyett itt útmenti, ún. szórvány-települések vannak. A jóval zártabb, falusias képet mutató, zömében szlovének lakta településeken még mindig él a „háznevek” használata. A túra kiindulópontja Kétvölgy, amely Permise és Ritkaháza 1951-es egyesítéséből jött létre. A település neve kezdetben Vashegyalja volt. Jelenlegi nevét onnan kapta, hogy a község magvát két patakvölgy köti össze. Kétvölgy egyik nevezetessége az 1865-ben épített ritkaházi szoknyás harangláb (Fő u. 63.). Kétvölgyből Felsőszönök felé tartva, útközben megcsodálhatja a ritkaházi Sulics-kápolnát, valamint a János-hegyen álló népi feszületeket (Gáspár család keresztje, Zrim-kereszt, Mesics-Embersics kereszt, Rüsics-kereszt, Serfecz-kereszt, Steiner-kereszt). A felsőszönöki hármashatár Magyarország, Ausztria és Szlovénia, ezen belül három település Felsőszölnök, Magasfok és Rábaszentmárton találkozásánál fekszik. Az 1922-ben felállított hármashatárkő egy csonka gúla alakú oszlop, 215 centiméter magas, alul 173 centiméter széles. A gúla három oldalán a három határ-ország címere, és a trianoni szerződések ratifikálásának dátuma látható. A túrát az értékes természeti környezet teszi még különlegesebbé.

5. útvonal: „Séta a Vendvidéki szórványokon”

Kétvölgy - Szakonyi-erdő - Apátistvánfalva - Orfalu - Kétvölgy
Táv: 22,4 km
Időtartam: 6,5 óra

A Vendvidéki séta során a térség szórványtelepüléseit bejárva csodálhatják meg a környék természeti kincseit és az épített szakrális emlékeket. A túra Kétvölgyből indul, ahol a ritkaházi szoknyás haranglábat érdemes megnézni (Fő u. 63.). A település távolabbi pontján fekszik a ritkaházi Sulics-kápolna, valamint a János-hegyen álló népi feszületeket (Gáspár család keresztje, Zrim-, Mesics-Embersics-, Rüsics-, Serfecz- és a Steiner-kereszt). Szakonyfalu látványosságai közé tartozik az 1922-ben épített Sarlós Boldogasszony római katolikus templom, valaminta Szent Anna szobor, amely az alsószölnöki Mária szobor méltó párja. Szakonyfaluban találja az ország legnyugatibb pontját jelölő kopjafát is, ugyanis 1990 előtt a ténylegesen legnyugatibb pont, Felsőszönök nehezen volt csak megközelíthető. Az út mentén fekszik a Windisch-Horváth-kereszt. Apátistvánfalva érdekességei a községi kereszt, a Harding Szent István-templom, a régi apátistvánfalvai kápolna. Az 1785-90 között épült Harding Szent István-templom a mai napig használt barokk stílusú római katolikus történelmi kegyhely. A templom falai két méter vastagok, a torony 37 méter magas, 6 ablaka van. A monumentális épület 2000 ember befogadására alkalmas. A szentgotthárdi barokk templom után ez a második legnagyobb kegyhely a Vendvidéken. A túra utolsó állomása Orfalu. Itt található egy 1823-ban épült szoknyás harangláb. A Szlovén tájház a 20. század elején épült ún. tömésház, amely falainak vastagsága eléri a fél métert. A Kis Tiglav egy a Triglav Nemzeti Parktól (Szlovénia) ajándékba kapott egytonnás kődarab, amelynek talapzatában a hét szlovén településről származó egy-egy kő található. A falu határában található a Fekete-tó és környéke, az Őrségi Tájvédelmi Körzet egyik legjelentősebb, fokozottan védett területe. A túraútvonal átszeli a Szakonyfalui–, a Grajka–, a Zsida– és a Hársas – patakot.

6. útvonal: „Őrvidéki vándorút”

Őriszentpéter – Bajánsenye-Dávidháza – Öreg - hegy – Kercaszomor (végig követve jelet)
Táv: 18 km
Időtartam: 6 óra

A kirándulás Őriszentpéter központjából indul. A települést elhagyva érinti az egykori vasúti őrházat, s a vasúti töltés mentén halad egy ideig, ahol a sínek között olykor őzeket is láthatunk büszkén pózolni. Az egykori négy falu (Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány) egyesüléséből létrejött Bajánsenyét a Dávidháza felőli részén érinti. A Kerka hídján átkelve, az Öreg-hegyen található házi berkenyefa, a boronafalu, a régi bakhátas szántás még látható nyomai mind színesítik az utat. A Kis-hegy és a Belső–hegy régi présházai között kanyarogva éri el Kercaszomort. A sökfás temetőt és az - 1846, ill. 1896 óta itt álló - „milleniumi-hársfákat” elhagyva a „legbátrabb község” főutcára jutunk ki, ahonnan a mintegy 3 km-es kört alkotó Szomoróczi-, majd a Fürge csele tanösvényeken folytatjuk utunkat. Az 1877-ben épült református, szoknyás harangláb tövében megpihenhet. Innen az út a Kék rom jelzés mentén vezet a Szent Vencel templom helye, a Pusztatemető felé. Vas megye első falusi temploma feltehetően a XII. század végén épült az ún. gyepű-elvén.

7. útvonal: „Barangolás a gerencsérek földjén”

Magyarszombatfa – Gödörháza – Velemér ( „Sárgaliliom tanösvény” útján, követve a jelet)
Táv: 7 km
Időtartam: 3 óra

A túra fantázianeve „Barangolás a gerencsérek földjén”, hiszen mind Magyarszombatfa, mind Velemér a fazekasságáról híres. A kiindulópont Magyarszombatfán a Tűzzománc Szomjoltó parkolója. A kis községben járva mindenképpen érdemes megnézni Buzás Attila kecskefarmját és kecsketej feldolgozó üzemét, ahol a francia farmer kecskesajtokhoz hasonlóan kézi formázású, a francia és magyar ízlésvilágnak megfelelő fél kemény és féllágy sajtok készülnek. A manufaktúra épületének oldalán a helybeli fazekasok gyűjteményes kiállítása látható. Ha valamelyik felkeltette az érdeklődését, akkor oda azonnal be is lehet térni, hiszen jelenleg Magyarszombatfán 14 család őrzi a fazekas hagyományokat. A Sárgaliliom tanösvényen éri el Gödörházát, ahol a híres, a református egyház tulajdonában levő, több mint 200 éves műemléki védettséget élvező fa-harangláb tekinthető meg. A tanösvényen tovább haladva jut el Velemérre, amelynek nevezetessége az Árpád-kori templom. Az elragadó, XIII. századvégi, késő román-kora gótépítészeti stílus jegyeit egyaránt magán viselő épületet Aquila János 1377. körül készült freskói tették világhírűvé.